Bicubic sharper
Közismert eljárás, hogy képek átméretezésekor célszerű a méretezés irányának (fel vagy le) leginkább megfelelő mintavételezési algoritmust választani. Ez a gyakorlatban mindössze annyit tesz, hogy a kép méretének növelésekor javasolt a Bicubic smoother, míg a kép méretének csökkentésekor a Bicubic sharper opciót választani. Ezt nagyjából mindenki így csinálja. Kíváncsi voltam, hogy a képméret csökkentésekor valójában mekkora mértékű a különbség a hagyományos Bicubic és az ilyen esetekre ajánlott Bicubic sharper között.
A következő két kép egy viszonylag kontrasztos, nagy mélységélességű kép 10%-ra történő csökkentésével keletkezett. Az első esetben Bicubic, míg a második esetben Bicubic sharper volt a kiválasztott mintavételezi algoritmus. A kész JPG file-okat maximális minőségben mentettem el (12-es szint a PS-ben), hogy a JPG tömörítés ne rontson túl sokat, láthatóak maradjanak az esetleges különbségek.
A különbség viszonylag jól megfigyelhető, a második képen sokkal erősebb a lokális kontraszt, azaz az érzékelt élesség. Ennek folyományaként viszont a második kép valahogy digitálisabb hatású is egyben, míg az első inkább plasztikus. Ki melyiket szereti. Ha egy adott témához jól illik az erős képélesség, akkor az persze tovább fokozható. A következő két kép az előbbi kettő PhotoKIT Sharpener-el "kezelt" verziója. (Web-es kimeneti élesítés, 250pixeles kép, szuperfinom élesítés.)
Az élesítés is egy kreatív eszköz, amit ki-ki szája íze szerint alkalmazhat az egész képre, vagy akár csak lokálisan is. Nekem a fenti képek közül a negyedik tetszik a legjobban (Bicubic sharper-es képméret csökkentés, majd élesítés), mivel ez adja vissza leginkább a sziklákból épített lépcső darabos, szögletes, éles jellegét.
(Az itt látható kép eredetije EOS 10D géppel, Sigma 28/1.8 EX DG objektívvel készült, RAW módban. A feldolgozás kezdetén PhotoKIT Sharpener Bemeneti élesítést kapott (Digital HighRes, Finom élesítés). csak hogy teljesen precíz legyek...)