Lab Color
Az én számomra a digitális fotózásban nem az a jó, hogy gyors és olcsó, hanem az, hogy a kép kialakításának teljes folyamata az én kezemben van. De valóban így van? Nos, az attól függ, hogy mennyire ismerjük azokat az eszközöket, amelyeket használunk. Ugyanis az egészen profinak tűnő eszközök (mint amilyen például a Photoshop) is tartalmaznak bizonyos automatizmusokat, amik miatt sokszor nem pont azt kapjuk, amit szeretnénk. Az egyik ilyen eset a Curves layer hatása RGB módban.
Ha ugyanis képeinkre RGB módban húzzuk rá a Curves layer-t, akkor nem csak az egyes árnyalatok világossága változik, hanem a szaturáció és a színárnyalat is. Ez persze nem véletlen, nem valamiféle programozási hiba, vagy váratlan mellékhatás, hanem tudatos megfontolás eredménye. Thomas Knoll és csapata ugyanis úgy vélte, hogy képeink az árnyalatok beállítása után akkor lesznek a legszebbek, ha ezzel egy időben némiképp megváltoztatjuk a színek telítettségét és árnyalatát is, így, a Photoshop ezt automatikus megteszi helyettünk.
Érdekes (és kicsit érthetetlen), hogy az Adobe CameraRaw alkalmazás nem egészen így működik, ott a görbék hatására „csak” a szaturáció változik, az árnyalatok nem csúsznak el.
Természetesen nem kell elfogadnunk a fejlesztők véleményét a szép képekről, kontrollálhatunk mindent magunk. Ehhez nem kell mást tennünk, mint a képet RGB módból átkapcsolni az un. LabColor módba. Ebben az üzemmódban ugyanis az egyik csatorna maga a világosság (Lightness), a színeket külön kezeli. Ha a világosság csatornára tesszük rá ugyanazt a görbét, mint amit RGB módban használnánk, akkor valóban csak a tónusok világosságát változtatjuk, a színeket nem.
A hatás elég látványos. A három kép balról jobbra: ACR utáni nyers kép, RGB módban elvégzett kontrasztnövelés, Lab Color módban elvégzett kontrasztnövelés. A használt görbe természetesen teljesen azonos volt mindkét megoldásnál. Tény és való, hogy ebben az esetben az RGB módban megváltoztatott kép élettelibb, bár nem igazán színhelyes. A fényképezőgép persze nem scanner, ritkán törekszünk a színek valósághű megjelenítésére, így ez nem igazán hátrány. Hogy mikor melyik megoldás a célravezető, azt az adott kép és egyéni látásmódunk alapján kell eldöntenünk, de azért jó tudni, hogy lehet választani.
A Lab Color módban nem használható minden layer típus és pár egyéb eszköz, de ez nem is igazán probléma, mivel csak a tónusok beállításánál van ennek az üzemmódnak értelme. Miután a beállítást elvégeztük, kapcsoljunk vissza RGB-re. Mivel a RGB módban nem igazán értelmezhető a világosság csatorna, sem a rá ható layer-ek, így mielőtt visszaállítanánk a képet, olvasszuk be a layer-eket a képbe!
Csákvár, 2007.XII.10.