Sigma 28/1.8 EX DG macro
Dr. Raffai tanár úr egyszer azt találta mondani egy automatizálás gyakorlati foglalkozáson: "A minőségbiztosítás fontos. Nem azért, hogy ne legyen a cigi mérgező, hanem hogy mindegyik pont ugyanannyira legyen az." Hát igen... A minőségbiztosítás fontos dolog.
f/11, 1/320sec.
Adott egy objektív, ami majdnem tökéletes. Éles, mint a penge, masszív, mint egy orosz karóra, a fókuszhossza ideális, a közelpontja 18cm. Mi kell még? Talán az, hogy ne tévesszen vele az AF. Márpedig téveszt. Nem is keveset. Nyitott blendével az elé-fókuszálás annyira nyilvánvaló, hogy AF módban nem is igen lehet használni f/4-nél jobban kinyitva. Ami kár. Merthát akkor minek kell fél kilónyi vasat cipelni? Minek kell 77mm-es szűrőket használni?
Nagyon haragszom a Sigma-ra. És nem azért, mert nem tud kupakot gyártani. Egy csomó olyan objektívet gyártanak, teljesen baráti arán, amit más nem. Miért nem képesek normálisan gyártani? Miért van az, hogy az egyik darab teljesen jó, a másik meg csapnivaló? Vagy ha már ilyen rosszul gyártanak, legalább szűrnék ki a hibás példányokat.
Ez az objektív is hibátlan lenne, eltekintve a fenti "apró" problémától. Nagyon szép képe van, egy álom vele a manuális fókusz, a 18cm-es közelpont pedig hihetetlen perspektívát ad a makró felvételeknek. Nagy-nagy szégyen, hogy nem tudják normálisan összerakni.
100%-os nagyítás a fenti képből
És egy példa a makró képességekre:
f/4, 1/200sec.
Végülis nem szenvedtem vele, a hibáját közzétéve eladtam.