Vibration vs. Saturation
Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek feltűnt, hogy az Adobe Photoshop CS3-hoz tartozó RAW konverter, a Camera RAW 4.0 tartalmaz egy újdonságot a színkezelés terén. Az alapbeállításokat tartalmazó "B" fül alatt megjelent egy új csúszka, a Vibration. A beállítható érték a Saturation csúszkához hasonlóan -100 és +100 közé eshet. A következő néhány kép ennek az új beállítási lehetőségnek a hatását mutatja be, önmagában, és a szaturáció azonos mértékű állításával egy időben. Az erősséget 0 és 100 között, 25-ösével végeztem. Referenciaként látható még egy sorozat, ahol csak a szaturáció értéke van megnövelve.
Az eredeti felvétel (V:0, S:0)
Vibration
25:
50:
75:
100:
Saturation
25:
50:
75:
100:
Vibration & Saturation
25:
50:
75:
100:
Fényesség változás
A két beállítás közötti különbség szemre is elég nyilvánvaló. Míg a klasszikus szaturáció növelésekor a színek az alapszínek irányába tolódnak el, addig a vibrancia növelésével a színek eredeti árnyalata nagyjából változatlanul marad, csupán erőteljesebbé válnak. A kettő együttes használatával a színek erejét elképesztő módon fokozhatjuk, teljesen valószerűtlen hatást keltve.
A szaturáció növelése növeli az egyes csatornák lokális fényességét a többi rovására, így előbb-utóbb (általában elég hamar) beégeti egyik-másik színcsatornát. A vibrancia növelésénél ez a jelenség lényegesen gyengébb, ezért is maradhatnak a színek a helyükön. A jelenséget jól szemlélteti a következő négy RGB hisztogram. Az első az eredeti képét, a második a maximális vibranciát, a harmadik a maximális szaturációt, a negyedik pedig mindkettő értékét maximumra állítva mutatatja be a színek eloszlását. (A négy hisztogram egyidejű megtekintéséhez legalább 1280 pixel széles felbontás szükséges.)
Talán kivehető, hogy a második verziónál hasonlítanak leginkább az egyes csatornák az eredetire (az elsőre), míg a további két beállításnál jelentősebb a különbség. A fényesség hisztogram (a felső, fekete) vizsgálatakor kitűnik, hogy a vibrancia növelése nem telíti egyik csatornát sem, így nem okoz sem információvesztést, sem színhibát.
A felvételről
A próbához használt kép Sárkeresztúron (63-as főút) készült, ahol a többség a roma kisebbség tagja. Az utóbbi kb. 5 évben két furcsaság is elterjedt arrafelé. Egyrészt divat lett a házakat a leghihetetlenebb színűre festeni, másrészt szinte kötelező minden kerítésoszlopra egy gipsz oroszlánt ültetni. A jelenség mostanra annyira eldurvult, hogy vannak olyan telkek, amiken előbb készült el az oroszlános kerítés, mint maga a ház. Nem csak fotós-, de talán szociológus szemmel is érdekes egy hely ez...
Csákvár, 2007.III.20.