Én alapvetően szeretem, ha a használati tárgyaim masszívak és szépek, legyen bár szó az autómról vagy épp a fúrógépemről.

Abban egyetértünk, hogy a fém nem a legjobb választás, kívülre nem. Ezért mondom én mindig, hogy a legjobban összerakott m4/3-os objektív a PanaLeica 25/1.4. Erős, gumírozott, és nem fagy rá az ujjam.

A 45/1.8 viszont más tészta. A fókuszgyűrűjét két ujjal össze tudom nyomni. Nem merem erősen megfogni, mert attól félek, hogy elpattan benne valami. Ez bennem rossz érzést kelt, mivel alapvetően nem szeretek a dolgaimra ilyen értelemben vigyázni. Azt szeretem, ha üthetem vághatom, és karc nélkül túléli.

A 43rumors-on viszont – legnagyobb megdöbbenésemre – túlságosan is adnak a „fém-érzetre” (én amúgy utálom a fémet a fényképezőgépeken, mert hideg tapintása van), sőt, hajlandóak 100 eurókkal többet fizetni, csak azért, hogy „felsőkategóriás-érzetű” legyen az üveg!

Úgy látszik, vagy túl szegény vagyok, vagy nagyon antisznob…

(Amúgy sors iróniája, hogy a legjobb összerakási minőségű objektívem pont az a 45–200-as Pana, amit – kissé méltaltanul bár, de – habzó szájjal szidnak az optikai minősége miatt. )