Talán soha korábban nem kaptam annyi érdeklődő levelet, mint amikor kb. 1 hónapja bejelentettem, hogy megválok minden Canon fullframe felszerelésemtől (emlékeztetőül: 5D2 váz, Sigma 12-24, Canon 24-105L, Canon 70-200/4ISL, Sigma 150, Canon MP-E 65, Canon MT-24EX, Canon 550EX) és átnyergelek micro 4/3 rendszerre. Igyekeztem mindenkinek valamilyen választ adni, de mivel többet már nem szeretnék ezzel a kérdéssel foglalkozni, inkább leírom egyszer részletesen. 
Amolyan kérdezz felelek formában…
Mi volt a baj a Canon cuccal?
A minőségével semmi. Értem ezt a képminőségre és a felépítés minőségére. Viszont kezdtem egyre nagyobbnak és nehezebbnek érezni, bizonyos helyzetekben pedig túl feltünőnek. Tehát minőség ide, minőség oda, kezdtem a méretére mint akadályra gondolni, különösen, mióta megvettem a Panasonic DMC-GF1 vázat, és rájöttem, hogy sok esetben ennek a kicsike gépnek is elegendő a kimeneti minősége számomra. Ez volt a váltás fő oka.
A micro 4/3 jobb?
Erre nincs helyes válasz, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, a saját preferenciáihoz mérten. Számomra jobb, mivel ugyan azt a minőségű “terméket” produkálhatom vele (az én “termékeim” webes képek, másnak más), viszont sokkal kisebb és könnyebb, valamint lényegesen diszkrétebb.
De hát a micro 4/3 vázakhoz alig van objektív…
Ez nem igaz. Mostanra három gyártó csatlakozott a micro 4/3 szabványhoz, és gyakorlatilag minden fontos területet lefedtek már. Talán még 1-2 nagyfényerejű zoom hiányzik a sorból, de azok is megérkeznek 2011-ben, ez egészen biztos. Általános célra a jelenlegi objektívpark több mint elegendő.
Nem hiányzik az optikai kereső?
Hiányzik, mivel jobb minőségű volt a keresőkép, mint amit az elektronikus kereső produkál. Utóbbi viszont sokkal praktikusabb, olyan dolgokat tesz lehetővé, amik tükrös rendszerben lehetetlenek. A két legfontosabb az exp. korrekció hatásának megjelelnítése, valamint nagyfényerejű objektívek használatakor a valódi DOF leképzése. Utóbbi speciális mattüveg használatával lehetséges lett volna az 5D mark II. vázon is, de az előbbi szimplán lehetetlen. Szeretem azt is, hogy a kész kép is a keresőben jelenik meg, így nem kell a gépet elvennem a szemem elől. A hátsó LCD befordítva tarthatom.
Szóval míg az optikai kereső jobb minőségű, az elektronikus ügyesebb, és a vetített kép jobban közelíti a rögzítettet, mint amire optikai úton lehetőség van. Ez a végtermék szempontjából fontosabb, mint az optikai kereső minősége, ami semmit nem ad a képhez.
Nem hiányzik a Canon rendszer képminősége?
Nem, mivel a Panasonic jobb. Igen, jobb. A Panasonic DMC-GH2 szenzora szebben és természetesebben adja vissza a valóságot, mint eddig bármi, amit próbáltam. Magas érzékenységen pedig, bár zajosabb, mint mondjuk az 5D mark II. volt, a zaj karakterisztikája sokkal inkább a filmek szemcsézetére hasonlít, mint a Canon szenzoroké. Objektívek terén pedig három olyan darabom is van, amihez még csak hasonlót sem látni a Canon katalógusaiban. Az Olympus 9-18-ra, a Panasonic 20/1.7-re, és a Voigtlander 25/0.95-re gondolok. Egyedül a Canon 35/1.4L volt hasonló, de a bizonytalan AF (erről később) és a hatamas méret sokat levon az értékéből.
Nem hiányzik a villámgyors USM?
Nem. Egyrészt azért nem, mert nem volt az sosem olyan “villámgyors”, másrészt pedig azért, mivel jellegéből adódóan pontatlan volt nagyfényerejű objektívek használatakor. A Panasonic arcfelismerő rendszere ezzel szemben pompásan működik. Mindig a közelebbi szemre fókuszál. Halál pontosan. De spot AF mellett sem téveszt. Oda fókuszál, ahová akarom. Persze nem árt tudni, hogy hogyan is kell az AF-et használni…
Videófelvétel során a Canon AF viccesen lassú volt. Használhatatlan. Ezzel szemben a Panasonic villámgyors és pontos. Követő módban is.
De hát olyan kicsi az a szenzor…
Nem az. A GH1/GH2 vázak un. multi aspect szenzora majdnem APS-C méretű, de a “sima” GF1/Pen szenzor alapterülete is csak kb. húsz százalékkal kisebb annál. Ez igazán nem nagy különbség. A kis szenzor viszont kis objektíveket jelenet, különösen a FF rendszerekhez képest, ami viszont nagy előny. Mivel ez a rendszerel ezekkel a “kis” szenzorokkal bőven hozza azt a teljesítményt amire nekem szükségem van, és teszi ezt sokkal kisebb vázban, sokkal kisebb objektívekkel, így végső soron a kisebb méretű szenzor számomra előny.
Ezzel a szenzor technológiával a Canon 5D mark III. sokkal jobb lesz!
Bizony, az lesz, de nekem nincs rá szükségem, és kétlem, hogy sokaknak lenne. Ha a minőséggel szemben támasztott követelményeinket kb. azonosnak vesszük (azonos méretű kimenetet “gyártunk” hosszú éveken át), akkor a technikai fejlődés előbb-utóbb elhozza ezt az elvárt minőséget (legyen az bármilyen magasan is) a jelenleg általunk használtnál kisebb szenzorral is. Velem ez most történt meg.
Nem túl drága ez az új rendszer?
Ez egy nehéz kérdés, de szerintem alapvetően nem. A renszer minden eleme (váz és objektívek) sokkal jobb minőségűek, mint azok, amikhez hasonlítgatni szokták őket. Az ára miatt sokat kritizált Panasonc G 14-45/3.5-5.6 OIS például minőségben sokkal közelebb áll az általam is használt Canon EF 24-105/4L IS USM-hez, mintsem az EF 28-90/4.0-5.6-hoz, amihez pedig az árát hasonlítgatni szokták.
A rendszer nagy hibája, hogy túl magasra tette a lécet, és nincsenek benne olcsó gagyik. Pedig ez szükséges lenne, ha komoly forgalmat akarnak produkálni.
Ez egy új rendszer. Mi lesz, ha pár év múlva egyszerűen megszűnik?
Ez mindig benne van a pakliban. A Canon is dobta az egész FD vonalat. Ha ez megtörténik, akkor majd eladom, és veszek valami mást. Úgy gondolom, azt várom, hogy a fotótechnika hatalmas változásokon fog keresztülmenni a következő öt évben. Talán nevezhetnénk ezt a Digitális Forradalom második Lépcsőjének is (DF2.L). A mai rendszerek még mindig a filmes korszak technikáira épülnek, annyi különbséggel, hogy film helyett szenzor van bennük. A következő lépésben egyre több mechanikus elem tűnik majd el a gépekből, érdekes lehetőségeknek nyitva ezzel kaput. (A Panasonic DMC-GH2 hibrdig elektromos zárja 40FPS-re képes! Már ma.) Biztos vagyok benne, hogy többségünk átesik majd legalább egy rendszerváltáson a következő években. Hogy ez azért következik-e majd be, mivel a jelenlegi megszűnik, vagy mert egy új, ma még ismeretlen technika beelőzi az egész mezőnyt, az végülis egyre megy.
Nagyon szépen összeszedett írás. Bizony nekem is van Canon rendszerem is, de gyakorlatilag csak munkára használom, az örömfotózásra a Panát (G1) hordom magammal. Annak idején a Leica is azért lett hihetetlenül népszerű, mert kicsi volt, diszkrét és idővel egyre jobb minőségű lencséi lettek. Pedig a középformátumhoz képest mennyivel kisebb volt az érzékelője…
Köszi!
Azért a Leica elerjedésében nagy szerepe volt az árának is, ugyanis akkoriban a Leica kimondottan olcsó volt. Sajnos ez a micro 4/3-ról nem mondható el.
Aki a múltat nem ismeri, az a jövőt sem sejtheti. Mondják, és van benne valami. A Leica. 1936-körül a Hacsek és Farkasnál lehetett megvenni az egyszerűsített változatát, s késöbben ha lett egy kis pénzed, vissza lehetett küldeni a gyárba, és rá építették a távmérőt, a hosszú időt. s késöbben vehettél hozzá tükör aknát, és sok minden mást. Most mintha kezdenének egy kicsit vissza térni ezen elvekhez. Ki kerűl a prizma meg a tükör, és a 4/3-rendszerrel az obik széles tárháza nyilik mag. A SONY, az egy kompaktot alakított át cserélhető objektiv foglalatra. Bele tett egy APS-C szenzort, és kész. Olyan is, mint egy kompakt. Én ezt a 4/3-os rendszert tartom a jövő utjának, és kiváncsian várom a nagyok mikor fognak valami hasonlót kihozni. Egyenlőre a válukat vonogatják, de az üzlet, vagy inkább a piac majd rá kényseríti öket is. Na igen. A Leica a maga idejében vagy 30 évig gép volt. Ma évente jönnek ki az ujabbak. Az EU most szabányositja a mobilok tőltőit. Valóban tarthatatlan, hogy minden mobilhoz adfnak egy tőltőt, de még azonos gyártó is folyton váltogatja. A fiokom televan már velük, pedig az előállításuk sok energiába kerül. Jó volna sokmindenben szabványosítani,. mert ésszerű volna. Az energia szükséglet az egekben van már is. valaminek történnie kel, és fog is.
Örülök, hogy ráakadtam erre jó írásra! Most egy e-510 van a birtokomban 2db alapobival meg egy metz MB48 vakuval. Vártam, hogy jön-e ki még belépő váz de nem. Nem igazán a vázra vártam, hanem arra, hogy mi a jövője a 4/3-nak? A nagy csend és a hírek, hogy nem folytatják a 4/3 belépő (tükrös) gépeit hanem csak a mikrót elgondolkodtattott. Gondoltam ki kellen szálni az egészből míg eladható árban van. Néztem Canon, Nikon, Pentax, Sony de amit szerettem volna az laza 600eFt. lenne ennyit nem tudok kiadni érte. Némi megalkuvással a Canon belépőjét PL. az 500d-t kézbefogva akkora gagyi érzete volt az OLYhoz képest, hogy nem igaz, értetlenül álltam és néztem az árcimkét kérdevén, hogy mit is kapok ezért! Ezt a sokéves gépész tapasztalatom mondtja… Ahogy lehiggadtam elkezdtem józanul gondolkozni és rájöttem, hogy a többi gyártó is elkezd méretet csökkenteni még akkor is ha fáj, de ez egyben egy új piacot is jelen számára. A gyárátás egyszerűsítésével meg némi marketinggel nagyot lehet kaszálni csak szerintem az a kérdés, hogy mikor és hogyan kezdik megadni a kegyelemdöfést. Mivel minden egyre kisebb lesz (a nagy méretet én is akadálynak tartom) és a technológia is ez irányba halad maradok a 4/3-nál. Végezetül rájöttem, hogy ez a képminőség nekem bőven elegendő és semmi értelme kicsivel “jobbat” venni sokkal többért. Üdv. Mátrai Attila
elfogyott a pénzed, hogy eladtad a jó cuccokat?
:facepalm:
nagyon tré írás, félrevezető és megtévesztő. ja, 4/3. apám, amiket itt összehordasz, az totál kész!
Teljes mértékben egyetértek a leirtakkal, én is Canon-ról álltam át Lumix G5-re, pontosan a súly stb- nem ismétlem meg a leirtakat- miatt. Még egy okom volt : a Canon szenzora nagyon gyorsan felvett porszemeket- el lehetett ugyan távoltani – de a videókon nagyon bosszantó volt – és rendszeresen előfordult. Az aut. tisztitás csak apró segitséget jelentett.
Most nincs ilyen gondom, pedig most se cserélek kevesebbszer objektivet mint a Canon-nál.
Az élességállitás : egyszerüen gyors.
Azt hiszem a jövő ( az amatőrök számára) a MILC és 4/3.