D600 porosodás: ahogy én látom

Az alábbi sorok csupán az én spekulatív találgatásaim. Rengeteg D600 felhasználó megjegyzését olvastam, ezekből igyekeztem valami kerek egész képet farigcsálni, figyelembe véve az egyes beszámolók időbeliségét.

Minél több blogbejegyzést, hozzászólást, levelet olvasok a témában, annál inkább erősödik bennem az a feltételezés, hogy valójában nem egy, hanem négy problémával állunk szemben. A Nikon D600 szenzor koszolódásáról szóló beszámolók ugyanis három, jól elkülöníthető mintát mutatnak, és egy további, “rejtett” hiba meglétére utalnak. Épp ezért nem lehet az ügyre egyetlen problémaként tekinteni, nem lehet egyetlen változtatással orvosolni. Ez a négy hiba szerintem a következő:

1. Koszos gyártás. Az első vásárlók szinte mindegyike arról panaszkodott, hogy gépeik piszkos szenzorral kerültek ki a gyárból. Többen beszámoltak arról, hogy a szaküzletben, ahol vásároltak, több gépet kibontottak, és mindnél ott voltak a jókora szennyeződések, már az első felvételen. Ez egyértelműen a nem megfelelő gyártási folyamat jele. Hogy ez elégtelen tisztaságú gyártókörnyezetet, esetleg egy technológiai lépés kimaradását jelenti-e, azt nem tudom, de nem is lényeges. Az ilyen hibákat viszonylag könnyű orvosolni, és a frissebb beszámolók alapján kijelenthetjük, hogy a Nikonnak  ez sikerült is. A mostanában kiszállított gépek már tiszta szenzorral érkeznek a boltokba.
2. Olaj a szenzoron. Az olajcseppecskék könnyen felismerhetőek, kör alakúak, aprók, sok van belőlük. A nagyobbaknak átlátszó a közepük. Ez a jelenség jellemzően a kép bal felső sarkából indul (ami ugye a szenzor jobb alsó csücske), és nem lehet lekörtepumpázni. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a kenőanyag mennyiségével és/vagy minőségével (nem eléggé vagy túlságosan viszkóz) lehetett a probléma. Hogy melyik mozgó alkatrész okozza, azt nehéz lenne megmondani. Ezt a hibaokot valószínűsíti az is, hogy a Nikon viszonylag gyorsan kezelte az ügyet, és az újabb példányoknál az olajszennyeződés erőssége erősen lecsökkent. Itt jegyezném meg, hogy az olaj mindig is probléma volt a DSLR gépeknél, de persze sosem ekkora. Az igazi megoldás a mozgó alkatrészek teljes kiváltása lenne/lesz.
3. Erős porosodás. Úgy tűnik, hogy a por utat talál magának a szenzorhoz még csukott zárszerkezet esetén is. Bár viszonylag kevesen beszélnek róla, de ez a legsúlyosabb probléma. Itt ugyanis egyértelműen tervezési hibáról van szó. Sajnos ez ügyben nincs előrelépés, és nem is igen várható. A Nikon ingyen takarítja a szenzorokat, de ezt a hibát nyíltan elismerni sosem fogja, hisz’ akkor annyi gépet kellene/illene visszahívnia alkatrész (zár?) cserére, ami szinte biztosan meghaladja a szerviz kapacitását. Nem is beszélve egy ilyen akció anyagi vonzatáról. Talán áttervezik, de valószínűbb, hogy nem. Biztosan vannak készleteik és élő megrendeléseik erre az alkatrészre, amit kidobni, felmondani drága mulatság volna.
4. Álláspontom szerint a szenzor szokatlanul erős koszolódásának ez a három oka van, de az első és harmadik hiba kb. észrevehetetlen maradna, ha működne a rezgetéses szenzortisztítás. De nem igazán működik, és ez a második hatalmas baki. Hogy a szenzor előtti szűrő bevonata, vagy maga a rezgető mechanizmus e a ludas azt nem tudom. Az viszont tisztán látszik, hogy a szenzor egyszerűen képtelen lerázni magáról a szilárd szennyeződések javát. Ez, akár csak az előző pont, szintén tervezési hiba, így hasonló akciót várok itt is: semmilyet.

A helyzet alapvetően súlyos, és egyetlen kézenfekvő megoldás van csupán, amivel a Nikon menthetné a mundér becsületét.

Gyorsan körülnézni, hogy melyik funkciót hiányolják/keveslik a D600 tulajdonosok leginkább a gépükből (segítek: AF lefedettség, 8FPS), és ezek valamelyikével felvértezve azonnal bemutatni a nem mellesleg jól záró zárral és működő szenzor tisztítással szerelt Nikon D600s-t.