Olympus BCL 15/8.0

Az előzetes várakozásokkal ellentétben az Olympus BCL 15/8.0 nem lett nagyon rossz. Sajnos. Persze, nagyon jó sem. Sajnos.

Felépítés

Kicsi, könnyű, és műanyag. Érdekes módon a műanyag minősége jobbnak tűnik, mint amit például a 45/1.8 esetében használt az Olympus. A bajonett is ebből az anyagból készült, és a szokásosnál feszesebben illeszkedik a vázhoz. Gondolom, ezt majd “megoldja” a kopás. A műanyag bajonettekkel egyébként pont ez a gond… Mármint a kopás. Nem azért, mert idővel majd pontatlanul, vagy túl lazán illeszkedik, ilyet még nem láttam. Viszont a lekopott kis fekete darabkák idővel szépen megjelennek a szenzoron, ami semmiképp nem kívánatos.

Olympus OM-D E-M5 + Olympus BCL 15/8.0

Az objektív alsó részén lévő kis karocska az egyetlen kezelőszerve. A piros vonalhoz húzva becsúszik a frontlencse elé egy kis védőlap, a másik három állásában pedig a tárgytávolságot állíthatjuk. Bár nem tűnik túl megbízható szerkezetnek, nekem még nem sikerült véletlenül kimozdítanom abból a pozíciójából, ahol hagytam.

Fókuszálás

Az objektív kvázi fix fókuszú, mivel bár a tárgytávolság állítható, de csupán három pozícióba. Állíthatjuk 30cm-re, ilyenkor csak a makró tartomány éles, állíthatjuk a hiperfokális távolságra, ilyenkor kb. minden éles, illetve a végtelenre, amikor az előtér kissé életlen. Ennyi.

Szerintem felesleges volt ezt így túlbonyolítani, bőven elég lenne, ha az objektív állandóan a hiperfokális távolságon állna, és a kar csak a védőlap zárására szolgálna.

Rajz

Azt reméltem, hogy kicsit karakteresebb képe lesz, tele a legkülönfélébb optikai hibákkal. Sajnos nem ilyen, egyszerűen csak életlen. Van a kép közepén egy viszonylag kis átmérőjű kör, ahol úgy-ahogy éles, de a sarkok felé már életlen, ráadásul, nem a szép módon. A sarkok erősen sötétednek, és ez jó.

Olympus OM-D E-M5 + Olympus BCL 15/8.0

Az f/8.0-as rekesz persze már túl van a micro 4/3 rendszer diffrakciós küszöbén, így tökéletes élességet nem is várhatnánk, de ez az objektív jóval életlenebb annál, mint amire bármelyik komolyabb optika képes ezen a rekeszen.

A felvételek kellően kontrasztosak, a színek is rendben vannak.

Mire jó?

Tudva, hogy a képek nem lesznek csupán a használt technika miatt különlegesek, nagy figyelmet kell fordítani a kompozícióra. Még a szokásosnál is nagyobbat, ugyanis nincs semmi más, ami “eladná” a vele készített fotókat. És ez jó dolog. Vissza lehet térni az alapokhoz, erős, egyszerű kompozíciókat kreálni, hiszen másképp csapnivaló képeket kapunk. Könnyű jó képeket készíteni különleges objektívekkel. Első pillantásra lélegzetelállító lehet a hatalmas látószög vagy a szuper vékony mélységélesség tartomány, ugyanakkor ezen hatások erőltetésével könnyű átesni a ló túloldalára, és unalmas, ismétlődő képeket készíteni. A 15/8.0 nem különleges, nincs semmi erős trükkje. Épp ellenkezőleg: unalmas, és optikailag ráadásul meglehetősen rossz is.

Olympus OM-D E-M5 + Olympus BCL 15/8.0

A 15/8.0-át használni igazán felszabadító érzés. Nem kell foglalkozni semmivel, csak a helyes kompozícióval. Meg kell látni a témát, közel kell menni, és katt! Megnyugtató ez az egyszerűség a mai világban, ahol hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a karcos élesség, vagy épp a krémesen lágy háttér tesz egy képet jóvá. Pedig ezek mind tőlünk független dolgok, csupán a tervezők hozzáértésének jelei. Tőlünk csak a helyesen meglátott és megvalósított kompozíció függ, semmi más. Pont ennek felismerésében és begyakorlásában segíthet ez a kis darab műanyag, ami véleményem szerint nem más, mint a jelenlegi optikai csodák pontos ellentéte, egy ideális terápiás objektív bárkinek, aki már megcsömörlött a képek technikai megközelítésétől.

Képeim ezzel az objektívvel: KATT!