Van két hasonló célra készített, mégis teljesen eltérő objektívem. Kíváncsi voltam, hogy a nyilvánvaló különbségeken túl (pl.: felépítés, méret, ár) akad-e más is. Gondoltam megér pár kattintást, hogy megtudjam, hogy is teljesítenek egymáshoz képest.
Látószög, életlen részek
Nincs jó vagy rossz látószög, így a 20mm se nem jobb se nem rosszabb, mint a 25mm. Viszont fontos tudni, hogy jóval tágabb. Hogy őszinte legyek, a különbség nagyobb, mint ahogy elsőre vártam. Elég nagy már ahhoz, hogy valaki e tulajdonság alapján döntsön.
Panasonic LUMIX DMC-GH2 + Panasonic LUMIX G 20/1.7
Panasonic LUMIX DMC-GH2 + Voigtlander Nokton 25/0.95
Mindkét felvétel azonos helyről készült, állvány segítségével, teljesen nyíláson. Jól látható a jelentősen eltérő látőszög, valamint a Voigtlander esetében megfigyelhető krémesebb háttér. Talán ez a Voigtlander egyetlen igazán érezhető előnye a kis Panasonic palacsintával szemben.
Élesség
Teljes nyíláson egyik sem tökéletes, a Voigtlender kicsit életlenebb, a longitudinális kromatikus aberráció (aka. bokeh CA) erős a kontrasztos részeken. Persze a teljes nyílás nagyon nem azonos értéket jelent a két objektív esetében, így a különbség talán érthető.
A következő részletek 100% kivágások RAW képek közepéből, amiket állványról, önkioldó segítségével készítettem. Semmilyen élesítést nem alkalmaztam.
Panasonic LUMIX G 20/1.7 @ f/1.7
Voigtlander Nokton 25/0.95 @ f/0.95
Azonos (szűkebb) rekeszérték mellett viszont a Voigtlander élesebb egy kicsivel.
Panasonic LUMIX G 20/1.7 @ f/2.8
Voigtlander Nokton 25/0.95 @ f/2.8
Panasonic LUMIX G 20/1.7 @ f/5.6
Voigtlander Nokton 25/0.95 @ f/5.6
Élesség dolgában a különbség elhanyagolható, ha létezik egyáltalán. Látványosabb viszont a szebb, melegebb színvilág (azonos színhőmérsékleten “hívtam elő a képeket ACR-ben) és a markánsabb kontraszt a Voigtlander javára.
Most is bebizonyosodott hát az állítás, amit már sokan, sok helyen leírtak: nagyfényerejű objektívet azért veszünk, hogy nyitva használjuk. Bár szűkebb rekesz mellett is marad némi előnye a sötétebb Panasonic objektívvel szemben, az már nem túl jelentős. Lényegesen látványosabb viszont a Voigtlander előnye a szelektív fókusz területén, a háttér erősebb és szebb elmosásán keresztül jobban kiemeli a témát a környezetéből, mint a Panasonic. Ezért, valamint a jobb “éjjellátó” képességei miatt érdemes megvenni, minden más felhasználásra a kevesebb mint fele annyiba kerülő kis Panasonic ár/érték aránya verhetetlen.
Tetszenek a szubjektív tesztjei! Néha többet ér mint a szaklapok technokrata megközelítései. Sokáig ingadoztam, hogy vásároljak-e 20-as Lumixot, de azt hiszem lassan rászánom magam. Úgy gondolom, hogy használtra még nem nagyon érdemes várni pár évig.
A Voigtlander számomra túl drága és nekem hiányozna az AF is. A 20-as látószöge szimpatikusabb is mint a 25-ös. Viszont az a gyönyörű bokeh…
Majd’ elfelejtettem: nekem is a “hegyek” a hobbim.
Gratulálok az oldalához!
Köszönöm Lajos! Az objektivitás rém unalmas.
Két “öreg” fixet is használok a GH1-en, az egyik egy Minolta 1,4-es, a másik egy Helios 44m-4, a maga 58 mm-vel. A különbség kicsi lenne, ha egy 35mm-es kamerán használnám őket. De a mi m4/3-as rendszerünkön ez már 16 mm (ahogy nálad az 5 már 10) , ami már jelentős különbség. Szokni kell a 2x-es szorzót is.