Mit tanultam a micro 4/3-ból?

Kicsit folytatva az eltelt időszakon való merengésemet, gondoltam összeszedem, hogy mire tanított meg az a két év, amíg a micro 4/3 rendszert használtam.

  1. Megtanultam igazán szeretni a fixeket. Korábban alapvetően zoom párti voltam, de ez valahogy megváltozott. Most már sokkal hasznosabbnak érzem, hogy a fixek gondolkodásra késztetnek, mint azt, hogy a zoomok rugalmasak.
  2. Rájöttem, hogy a hátsó LCD használata nem eredendően rossz dolog. Bár továbbra is viccesnek tartom, ahogy turista csapatok tolonganak zombikként előrenyújtott karral minden látványosság körül, vannak bizonyos helyzetek, amikor tényleg hasznos.
  3. Észrevettem, hogy sokkal eredményesebb és rugalmasabb vagyok, ha csak egyetlen objektív van nálam. Ami külön érdekes, hogy az ésszerű határokon belül szinte mindegy, hogy milyen.
  4. Furcsa, de pont ezzel a kis szenzorral kezdtem el igazán értékelni a vékonyka mélységélesség tartományt, mint kompozíciós eszközt.
  5. Az előző pont párjaként megtanultam, hogy a kis szenzor nyújtotta tágabb DOF gyakran hatalmas előny.
  6. Számomra teljesen egyértelművé vált, hogy az EVF lesz a (közeli) jövő mainstream keresője. Nagyon komoly lehetőségeket hordoz, de erről már többször írtam. Jelenleg a legnagyobb hátránya az ilyen gépeknek a viszonylag rövid akku élettartam, de csak megoldja majd ezt is valaki.
  7. Szükségem van arra, hogy a fotós eszközeim masszív, erős szerkezetek legyenek. Nem mintha ütném-vágnám őket, egyszerűen csak az ilyen dolgokat szeretem kézbe venni és használni. A Panasonic GH2 váz, és az Olympus 9-18 zoom objektív jó példa az ellenkezőjére.
  8. Letettem az állványt. Inkább legyenek a képeim kicsit zajosabbak és mozoghassak szabadon, semmint fordítva.
  9. Nagyon megkedveltem a kis méretű, akár palacsinta, objektíveket. Érdekes, hogy mennyire jó optikai minőség érhető el ezekkel az egészen apró “dolgokkal”.
  10. Megtapasztaltam, hogy (az objektívekkel ellentétben) a vázak miniatürizálása számomra értelmetlen, sőt, zavaró. Ha már úgyis külön táskában kell hordanom a fényképezőgépemet, akkor igazán nem számít plusz egy-két centiméter. Az viszont fontos, hogy jól meg tudjam fogni, és a gombokat is elérjem és érezzem.
This entry was posted in micro 4/3. Bookmark the permalink.

2 Responses to Mit tanultam a micro 4/3-ból?

  1. Goór Zsolt says:

    Kedves Miklós! Nagyon örülök, hogy rátaláltam a blogodra, élvezetes és hasznos írásaidra. Különösen a m4/3-ról szóló cikkek keltették fel a figyelmem (sajnálom, hogy éppen úgy tűnik, túl vagy ezen a rendszeren). Nemrég szereztem be egy e-m5-öt a korábbi e-30 mellé, így sokat profitáltam megosztott tapasztalataidból, tesztjeidből. További kitartó folytatást kívánok! Köszönettel: Zsolt

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>