Korábban már leírtam pár gondolatomat az archiválással kapcsolatban. Itt és most csak a digitális negatívokról lesz szó.
Lassan megtelik a külső meghajtóm, így elkezdtem újat vadászni. Nagyjából 1TB kapacitásra lenne szükségem, ami manapság már nem valami nagy beruházás. Kb. egy jobb pár futócipő ára, viszont sokkal tartósabb. 
Miközben a netet böngésztem, felvetődött bennem a kérdés, hogy valójában mit is tartok rajta? Átnézve a jelenlegi, majdnem csordultig töltött 640GB-os táramat, arra jutottam, hogy a havi családi videóim (kb. 3-5 perc/hónap), a feldolgozott TIFF képeim (kb. 20-80 darab/hónap), néhány alkalmazás telepítő anyaga (max. 3GB) mellett kizárólag olyan információt tárolok, amit még soha nem nyitottam meg az archiválásuk után. RAW képeket.
Ha jól emlékszem, 2005-ben vettem az első olyan digitális gépemet, ami már képes volt nyers formátumba dolgozni (Canon EOS 350D). Akkoriban mindent elmentettem. Még a feldolgozott képeken sem olvasztottam egybe a rétegeket, hátha később bele akarok majd nyúlni. Természetesen sosem tettem, viszont igen hamar tele lett a meghajtóm 100MB-os TIFF fájlokkal. Az első lépés a helytakarékosság felé az volt, hogy pár hónap után rájöttem, nem vesztek semmit, ha nyomok egy Flatten Image-t a mentés előtt. A következő lépés már tovább tartott, és valahogy nehezebben vettem rá magam. Elkezdtem kidobálni a fel nem dolgozott nyers fájlokat. Főként akkor volt nehéz megnyomnom a Delete gombot, ha a kép messzi földön készült. De megtettem, és így egy újabb, jókora adag hasztalan adatszeméttől szabadítottam meg magam és a számítógépem.
A Nikon D600 adott újabb lökést a folyamat további egyszerűsítéséhez. Az a helyzet ugyanis, hogy az általam használt Adobe CameraRAW már nem kompatibilis az új gépemmel, így aztán a nyers NEF fájlokat előbb DNG-vé konvertálom, az ingyenes Adobe DNG Converter segítségével, közvetlenül a kártyáról. Mivel az igazi RAW képeket meg sem tudom nyitni, így a kártyát a konvertálás után azonnal törlöm a gépem két piros gombjával. Mivel a DNG állományokat valahogy már nem érzem igazán nyersnek, csak egyfajta félkész terméknek, így törlésük nem igazán okoz nehézséget.
Most ott tartok tehát, hogy csakis a TIFF állományokat mentem el saját tárhelyemen, semmi mást. Készülnek persze teljes felbontású JPG képek is, amik a Flickr-en, vagy szerencsésebb esetben a Getty-n végzik, de ezeket a feltöltés után törlöm.
Nagy kérdés, hogy miért kell a TIFF? Hiszen nem nyomtatok szinte soha (és ha mégis, akkor JPG-ből), és nem is nézegetem őket. Valójában egyáltalán nem nézegetem a képeimet a számítógépemen, csakis az iPad-emen, a Flickr-ről. Ha jobban belegondolok, semmi szükségem rájuk, de összességében annyira kevés helyet foglalnak el (pedig csatornánként 16 biten tárolom őket), hogy egyelőre nem akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nincs a világon olyan kicsi háttértár, amire el ne férne az egy éves “termésem”.
Nem állítom, hogy ez a helyes módszer, főleg nem, ha a képeiddel pénzt is keresel. Nekem viszont, tudva, hogy mit szoktam, és mit nem szoktam csinálni a régi állományaimmal valamint a feldolgozott képeimmel, jelenleg ez a leginkább optimális megoldás.
Webes publilációnál.
Talán azért jó TIFF és a PNG formátum is mert a veszteségmentes és így feltöltéskor a továbbtömöríti a web ( pl. facebbook, panoramio stb..) JPEG formátumba, ami már minőségrontás…vagyis nem veszteséges jpeget tömörít tovább, hanem TIFF ill. PNG-ét ami veszteségmenetes eredetileg. bár a facebbok nem ismeri a TIFF-et.:(
A fácsebúk botrányosan agyonvágja az összes képet. Olyan szintű tömörítést tol rá, hogy nem csak darabos lesz, de a színek is odalesznek. Valahogy nehezen értem meg, amikor fotós blogok felszámolják magukat, és átmennek oda.
Ennyire igénytelenek az emberek?
Szerintem egyébként nagyon fontos a sorrend.
Miután Lr-on keresztül áttöltöttem a képeket(korábban áttöltöttem és beimportáltam, így egy művelettel kevesebb), majd egy könyörtelen válogatás, ahol igyekszik az ember a képek számát a lehető legjobban leredukálni, hogy ha lehet, igazán csak azok a képek maradjanak amik arra érdemesek, az ismétlődések és variációk közül kiválasztani egyet(-kettőt), és csak ezután feldolgozni.
Sokkal élvezetesebb egy színvonalasabb sort feldolgozni, mint turkálni egy halom kép között.
Mai szemmel az egészet célszerű egy DAS vagy NAS tárólóba tenni, így gyakorlatilag semmi dolgunk nincs vele, csak menteni egy helyre a képeket, a többit a tároló elintézi.
Ha megtelt, cserélni valamelyik merevlemezt egy nagyobbra.
Hát nem tudom … én nem dobálok ki szinte semmit, csak ami technikailag teljesen rossz. Pár éve csináltam Velencében egy halom fotót panoráma-képekhez is. De ami kézből készült, alig volt használható az akkori szoftverekkel. Nem stimmeltek az illesztések. Mégsem hajítottam ki őket. A lelkem mélyén bíztam abban, hogy fejlődnek annyira a panorámakészítő cél-szoftverek, hogy évekkel később mégis csak lesz használható anyag belőle. És bejött. Sőt, azt gondolom, hogy maradjanak meg csak a régi képek. Mennyi is ma 1 TB-nyi HDD? Nekem megér ennyi pénzt. De hát ez csak az én archiválási szisztémám, nem biztos, hogy mindenkinek megfelel. Nekem igen
Így van, Gábor. Ez teljesen nézőpont és szándék kérdése. Nekem valahogy nincs kedvem “időutazni” a régi képeimhez, és újra megpiszkálni őket. Mindig van valami új, ami jobban izgat.
1TB minőségi külső HDD legyen mondjuk 35eFt. Nyilván beleférne, hogy pár évente vegyek egy újabbat; nem spórolásból teszem amit teszek. Mondjuk arról fogalmam sincs, hogy akkor meg mi másért…
Én egyre több képet törlök archiválás előtt, egyre kevesebbet teszek el.
Azt tapasztalom, hogy cc 5 év alatt 60 ezer expot lőttem. Az első 2-3 évben elmentettem mindent. RAW, jpg, mindent. A legtöbbet sose néztem meg.
A blog vagy bármilyen nyilvános képmutató felület azért is értelmes dolog, mert megtanít szűrni. Olvasok olyan bloggert, akinél szívesen átfutom a 15-20 képből álló beszámolót (azért, mert maga a téma érdekel), de posztonként/eseményenként/projektenként 5-10 képnél több nem kell. Én ide szeretnék eljutni: csak ezeket megtartani eredeti méretben.
nem értem mi előnye a tiff formátumnak a dng-vel szemben. a tiff nekem valami őskövületnek tűnik a dng elterjedése előttről és képminősége inkább a jpg minőségéhez áll közel, míg mérete közelíti a raw méretét…..tudtommal a png és jpg közt a transzparens háttér értelmezése a különbség.
TIFF: rétegek, veszteségmentes tömörítés, 16bit
Ilyet se a JPG se a DNG nem tud.